SRIAT: Social Responsibility In Art Today / Szociálisan elkötelezett művészet napjainkban 

A SRIAT projekt az Igor Metropol Egyesület szervezésében, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia és Művészetelméleti Tanszékeivel együttműködve felhívást intézett fiatal művészek számára egy workshopon és kiállításon való részvételre, amelynek fókuszában a művészet és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolódásának vizsgálata áll. SRIAT „Social Responsibility in Art Today” avagy „Társadalmilag elkötelezett művészet napjainkban” néven indított kezdeményezés három különböző szinten valósult meg: egyrészt a művészek két hetes intenzív workshopján, másrészt az „At Wang’s” kiállításként, illetve a Ludwig Múzeumban rendezett „Felhívás az alternatívára” című nyilvános kerekasztal-beszélgetésen.

A projekt gerincét alkotó workshopot a Berlinből érkező képzőművész, Thomas Kilpper vezette és 12, pályázati úton kiválasztott magyar és külföldi művész vett részt rajta. A projekt lehetővé tette a magyar és nemzetközi perspektívák összevetését és arra ösztönözte a fiatal művészeket, hogy társadalmi problémákat tematizáljanak az alkotómunka során. A művészek két hetes kollektív munkájuk eredményét egy kiállításon mutatták be.

1. SRIAT kerekasztal-beszélgetés: “Felhívás az alternatívára”

október 24., szerda, 18:30
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (könyvtár)
Résztvevők: Erhardt Miklós (Bécs/Budapest), Khoór Lilla (Budapest), Thomas Kilpper (Berlin), Sugár János (Budapest)
Moderátor: Nagy Szilvia (Budapest)

A kerekasztal beszélgetés címe Beuys azon felvetésére reflektál, miszerint a művészetnek aktív szerepet kell vállalnia a társadalom formálásában. Bár álláspontja a 70-es évek intézménykritikai nézeteit tükrözi, az általa megfogalmazott kérdések időről-időre a művészeti diskurzus fókuszába kerülnek, napjainkban leginkább a politikai-társadalmi-gazdasági átalakulások kritikai szemléletén keresztül.
A meghívott alkotókkal arról beszélgetünk, hogy saját praxisukban a kritikai magatartás átfordítható-e művészeti gyakorlattá, és ha igen, miként. Mit jelenthet mai kontextusban a beuys-i “társadalmi plasztika”? Formálható és formálandó-e a társadalom művészeti eszközökkel? Miként vállalhat egy művész felelősséget a közösségért? A beszélgetés során lokális és globális szempontok egyaránt megvitatásra kerülnek.

2. SRIAT workshop

október 24. – november 5. között
Budapest 1114, Bartók Béla út 29.

A gyakorlatorientált kéthetes workshopon résztvevők a művészek komplex szerepére kerestek választ napjaink társadalmában. A projekt az alkotói folyamat demokratikus és együttműködésen alapuló megközelítésére tett kísérletet. A kezdeményezés fő célja, hogy szabad teret biztosítson a kísérletezéshez egy sor olyan, a résztvevők által relevánsnak ítélt probléma boncolgatása kapcsán, mint a szólásszabadság, családon belüli erőszak, a hajléktalanság, a nemzeti öntudat és identitás kérdése, a központosított hatalom és demokrácia viszonya a társadalomban valamint a kultúra területén. A résztvevők Kilpperrel együtt a kollaboratív munka részeként tanácskozásokat tartottak, majd többek között közös köztéri intervenciókat hajtottak végre, ezt dokumentálták. A workshop célja az új, együttműködésen alapuló művészeti megközelítésmódok kidolgozása mellett nemzetközi művészek és a művészgenerációk közötti kapcsolatépítés. A workshop alatt magyar művészek – így Erhardt Miklós és Csoszó Gabriella – is jelen voltak és egy-egy napon prezentációt és konzultációt tartottak. A csoport különböző szakterületekről érkező önkéntesekkel egészült ki, akik a workshop témájához kapcsolódóan előzetes kutatásokat végeztek és prezentáltak a résztvevőknek.
A nemzetközi projekt magyar vonatkozása a program kezdő időpontja révén adott volt: október 23-ai nemzeti ünnepen Kilpper terepmunkára indult a fiatal művészekkel és a különböző köztéri megmozdulásokat, demonstrációkat és megemlékezéseket figyelt meg.

3. SRIAT kiállítás: “At Wang’s”

Megnyitó: 2012. november 5., 18:00.
Helyszín: Budapest 1114, Bartók Béla út 29.
Nyitvatartási idő: 2012. november 6. -17., 16:00 – 19:00, vasárnap zárva.

Résztvevő művészek:
Mike AINSWORTH (UK), SÓS József, ZÉKÁNY Dia, Aubrey RAMAGE LAY (USA), Davor PAPONJA (BiH), Laura ARENA (USA), LEVKO Esztella, ERLICH Gábor, KIS Judit, PÁLINKÁS Bence György, BOGYÓ Virág (PR Csoport), Hódi Csilla (PR Csoport)

A workshopot Thomas KILPPER (DE) vezette.

A műhely és egyben a kiállítás helyszíne a Bartók Béla út 29. szám alatti üzlethelyiség volt, mely nemrégiben még kínai étteremként működött. A projekt terét a hely adottságainak megfelelően alakították ki az átmeneti jellegre alapozva, az egykori kínai étterem atmoszférája visszaköszönt a zárókiállítás tematikáján is. A különleges helyszín mellett a résztvevők a projekt során felfedezték a főváros politikailag és/vagy kulturálisan telített színtereit. Számos kortárs köztéri szobrot és emlékművet úgynevezett „egyperces-szobrokká” vagy „guerilla-szobrokká” alakítottak át, így ezek olyan politikai és kulturális problémákra reflektálnak, mint például a cenzúra vagy a köztérben való viselkedés központi “megregulázása”. A szobrok átváltozása csak pillanatnyi volt, az intervenciók során efemer anyagokat használtak, ezek együttes dokumentációját a kiállításon mutatták be. A közös munka során felmerült kérdések vizuális dokumentációjának terévé az egykori kínai étterem falai váltak: a résztvevők a falfelületeket mintegy közös nyílt naplót használták, melyet időről-időre átírtak. A belső térben a kínai stílusú fa faldekoráció elemeiből egy labirintust, vagy óvóhelyet hoztak létre, amely tér adta lehetőségekhez alkalmazkodik és a közös munka során felhalmozott talált tárgyak vagy korábban használt műtárgyelemek elhelyezésére szolgál. Ugyanakkor ez a labirintusszerű bunker a személyes megnyilvánulások, alkotások helyszíne is. A kiállítás keretében az alkotók hang- és videó installációkat, a köztéri intervenciók dokumentációját és performanszokat mutatnak be. Az alkotási folyamatot megörökítő központi teret szétbontott videószalagok és kazetták segítségével alakították ki a művészek, a megvalósítás módja a politikai aktivisták Do-it-Yourself elveit tükrözi. A tér egy állandó átalakulás lenyomata, éppen ezért, a környezetet sokkal inkább a kéthetes alkotófolyamat tárházaként, mintsem kiállítótérként kell értelmeznünk.

Ugyan ez a mentalitás jellemezte a kiállítás megnyitóját is, amelyre a résztvevők két performansszal készültek. Építőmunkások fehér overalljába öltözve a workshop során a falra firkált, de időközben feleslegessé vált motívumokat vagy kiüresedett szlogeneket a jelenlevők szeme láttára fehérre festették. Ez idő alatt az emeleten egy fiatal kínai szakács, a workshop során létrejött egyik videómunka főszereplője tradicionális galamblevest főzött a jelenlevő vendégeknek – a kulturális különbségekre való tekintettel galambhús nélkül. A kínai ételt a résztvevők gyűjtőszenvedélyének és társadalomkritikai attitűdjének egy megnyilatkozása egészítette ki: a megnyitót megelőző napokban annyi és olyan minőségű eldobott vagy eldobásra szánt élelmiszert gyűjtöttek össze, amivel a jelenlevőket megvendégelhetették.

Együttműködő partnerek és támogatók:
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék / Ludwig Múzeum Korátrs Művészeti Múzeum / ifa – Institut for Foreign Cultural Relations (Németország) / NKA – Nemzeti Kulturális Alap